Először ezt olvasd el!

Ez a blog az imádság technikájáról szól. Praktikus segítséget akar nyújtani azoknak, akik az imádság útját keresik, hogy a személyes Istennel találkozzanak. Fontos tudnod, hogy mivel blog, a legfrissebb bejegyzés van legfelül, ezért, ha most érkeztél, talán érdemesebb alulról kezdened. A bejegyzések nem mindig szerkesztetten követik egymást, ha mégis egy témát járok körül, azt jelzem.

Figyelj rá, hogy egy ilyen blog esetében nagyon reális annak a veszélye, hogy túlzottan az imádság technikájára kezdesz koncentrálni. Lassan kialakulhat benned a hozzáállás, hogy igazából a cél az, hogy jól megtanuld a technikát. Csakhogy nem ez a cél. A cél: Isten. Ebben különbözik a keresztény imádság a jógától, a keleti meditációtól, és minden mástól. Nem fog működni az ima csak azért, mert jól csinálod. Szükség van Isten kegyelmére, aki válaszol az imádra. Nem kényszerítheted ki a válaszát, de előkészítheted a szíved, hogy képes legyél meghallani. A keresztény imádság célja tehát, hogy kapcsolatot vegyen fel egy élő és önálló személlyel, Istennel. Ezért ha úgy érzed, hogy túlzottan a technikára koncentrálsz, esetleg elkeserítenek a nehézségek, egy ponton tudnod kell elengedni mindent, amit addig megtanultál. Ha akadályoz a technika, akkor engedd el az érzést, hogy jól akarod csinálni, csak egyszerűen figyelj Istenre. Az imádságban Ő az igazi vezetőd. Hiszen nem csak te keresed az utat Őhozzá, hanem Ő is tehozzád. Még egyszer hangsúlyozom: ne a módszer tökéletesítése legyen a célod, hanem maga Isten.

Ne feledd: az imádság - vállalás. Döntened kell, hogy fontos-e számodra. Ha igen, minden bizonnyal minden nap le kell mondanod valami másról, hogy azt az időt az imára szánd. Magától és véletlenül nem fog történni semmi. De ha hűségesen kitartasz, tapasztalni fogod Isten kegyelmének kiáradását az életedre. A bűn hatalma fokozatosan megtörik, a kísértések gyengülnek, és lassan megkülönböztetés nélkül tudsz majd szeretni.

Keresd tehát Istent, ne legyen semmi sem fontosabb az életedben ennél! Mert csak azok találják meg, akik igazán keresik őt.

2010. június 27.

A lelki életünkben a legtöbb problémám gyökere, hogy sok okos írást és könyvet olvasunk, de igencsak keveset váltunk tettekre. Ha csak azt életünkké tennénk, amit a Bibliában olvasunk, bizonyosan meglátnánk Istent. Addig viszont csak sok okos gondolat, de mind nyomtalanul eltűnik, mert nem lesznek belőle tettek. Nem épülnek bele az életvitelembe, nem változtatnak meg. Egy ideig még emlékszem rájuk, aztán más gondolatok átveszik a helyüket. A keresztény élet Isten arcának szemlélése. Imitatio Christi, azaz Krisztus követése. Ahogy az apostol fogalmaz: "ugyan azt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt!" Fil 2,5

Olvasd el figyelmesen a következő részt Máté evangéliumából:
"Aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja. Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak. Az összedőlt és romhalmazzá vált." (Mt 7,24-27)

Látod, azt tanítja az evangélium, hogy az életünk biztos alapja, ha Jézus tanítását tettekre váltjuk. Bolond az, aki csak hallgatja az evangéliumot, és nem éli meg. Az első vihar elsodorja élete házát, egy kis szellőtől már romokban hever a hite. Mennyien vannak így! Te ne legyél egy közülük! Kitartani a tettekben, Krisztus követésében: ez a szentség útja, ez az út vezet az Istennel egyesült életre!
Címkék: ,