Először ezt olvasd el!

Ez a blog az imádság technikájáról szól. Praktikus segítséget akar nyújtani azoknak, akik az imádság útját keresik, hogy a személyes Istennel találkozzanak. Fontos tudnod, hogy mivel blog, a legfrissebb bejegyzés van legfelül, ezért, ha most érkeztél, talán érdemesebb alulról kezdened. A bejegyzések nem mindig szerkesztetten követik egymást, ha mégis egy témát járok körül, azt jelzem.

Figyelj rá, hogy egy ilyen blog esetében nagyon reális annak a veszélye, hogy túlzottan az imádság technikájára kezdesz koncentrálni. Lassan kialakulhat benned a hozzáállás, hogy igazából a cél az, hogy jól megtanuld a technikát. Csakhogy nem ez a cél. A cél: Isten. Ebben különbözik a keresztény imádság a jógától, a keleti meditációtól, és minden mástól. Nem fog működni az ima csak azért, mert jól csinálod. Szükség van Isten kegyelmére, aki válaszol az imádra. Nem kényszerítheted ki a válaszát, de előkészítheted a szíved, hogy képes legyél meghallani. A keresztény imádság célja tehát, hogy kapcsolatot vegyen fel egy élő és önálló személlyel, Istennel. Ezért ha úgy érzed, hogy túlzottan a technikára koncentrálsz, esetleg elkeserítenek a nehézségek, egy ponton tudnod kell elengedni mindent, amit addig megtanultál. Ha akadályoz a technika, akkor engedd el az érzést, hogy jól akarod csinálni, csak egyszerűen figyelj Istenre. Az imádságban Ő az igazi vezetőd. Hiszen nem csak te keresed az utat Őhozzá, hanem Ő is tehozzád. Még egyszer hangsúlyozom: ne a módszer tökéletesítése legyen a célod, hanem maga Isten.

Ne feledd: az imádság - vállalás. Döntened kell, hogy fontos-e számodra. Ha igen, minden bizonnyal minden nap le kell mondanod valami másról, hogy azt az időt az imára szánd. Magától és véletlenül nem fog történni semmi. De ha hűségesen kitartasz, tapasztalni fogod Isten kegyelmének kiáradását az életedre. A bűn hatalma fokozatosan megtörik, a kísértések gyengülnek, és lassan megkülönböztetés nélkül tudsz majd szeretni.

Keresd tehát Istent, ne legyen semmi sem fontosabb az életedben ennél! Mert csak azok találják meg, akik igazán keresik őt.

2011. július 25.

A lelkiélet olyan út, amin az egész életeden át járnod kell. De hogy tudd, merre menj, leírom neked azt a három állomást, amelyet el kell érned, a nagy lelki mesterek hagyománya szerint:
  1. Az út rendszerint megtéréssel kezdődik. Rádöbbensz Isten jelenlétére, meglátod az élő valóságot a hagyomány mögött, valaki, aki mérhetetlenül nagyobb nálad, megérinti és lángra gyújtja a szíved. Isten létezése többé nem kérdés számodra. Ilyenkor döbbensz rá, hogy bár eddig azt hitted alapvetően jó ember vagy, tulajdonképpen túl sok bűnt engedtél meg magadnak. Ha őszinte vagy magadhoz, tudnod kell, hogy "senki sem szolgálhat két úrnak"(Mt 6,24), le kell számolnod a kompromisszumokkal, és egészen, teljes szívedből Istent kell választanod. Ez a MEGTISZTULÁS szakasza. Ilyenkor komolyan harcolsz a lelked tisztaságáért, és a kísértő is komolyan harcol érted, nem akarja elengedni a rabszolgáját. Ez nagyon nehéz szakasz, sok és erős elhatározást kíván tőled, de ha kitartasz, lassan Krisztus győzedelmeskedik a szívedben..
  2. Ahogy haladsz előre a megtisztulás útján, lelked egyre telhetetlenebbül vágyik a jóra. Már nem elég a "gyónás halálos bűn elkövetése után", hanem gyakran meg kell tisztítanod a lelkiismeretedet, hogy érzékeny legyen Isten szavára, sőt irtózol a halálos bűntől, mert az a teljes elszakítottságot jelentené isteni Mesteredtől. Szívesen eljársz hét közben is misére, örömöt okoz akkor is, ha nincs prédikáció. Ekkor kezdesz arra figyelni, hogy viszonozni szeretnéd Isten szeretetét, amit az első szakaszban megtapasztaltál. Figyeled Jézust, hogy mire kér téged az evangéliumban, és aszerint alakítod az életed. Vállalod érte a szeretetet, a szolgálatot és a szenvedést is. A Tábor hegyén és a Golgotán is mellé szegődsz. Figyeled, hogyan élt köztünk és próbálod életedet az hozzá hasonlóan élni. Ez a szakasz a MEGVILÁGOSODÁS szakasza, mert ekkor egészen átjár Krisztus fénye, hiszen lassan úgy élsz, mint Ő. Hiszen: "Aki azt mondja, hogy őbenne marad, annak úgy is kell élnie, ahogyan ő élt." (1Jn 2,6)
  3. Végül Isten jelenléte teljesen betölt. Már nem vágysz másra, csak Rá, és hogy szíved szüntelenül Nála legyen. Lemondasz a világról, egyetlen vágyad marad: Isten. Az imádság megérkezik a szívedbe, már szavak nélkül is Isten dicséretét énekeled a bensődben. Nincs már bűn, amihez ragaszkodnál, nincs a szívednek olyan zuga, amit elzárnál előle. Ha bűnt követsz is el, azok csak figyelmetlenségből fakadnak, és rögtön igyekszel megszabadulni tőlük. Egyetlen imádságot ismersz: "Add, Uram, hogy egyesüljön szívem a Te szentséges Szíveddel!" Semmi nem fontosabb ennél számodra. És Isten válaszol erre az imádságra, megadja neked a legbensőbb vágyad beteljesülését. Ez az EGYESÜLÉS szakasza. Kevesen jutnak el ide. Aki mégis eljut, annak már valóban öröm a halál, amire nap mint nap vágyakozik is, hiszen az eljövendő életben színről színre láthatja Teremtőjét, és ez a legnagyobb jutalom és boldogság számára.
Ne állj meg tehát a megtérésednél. Tudd, hogy még hosszú út vár rád, amiben olykor nem érzed magadon Isten vigyázó szemét, de tudnod kell: ő végigkíséri utadat, mert még nálad is jobban vágyik az üdvösségedre. Ha néha nehézséget ad, ha néha elfedi előled jelenlétét, az csupán lelked és üdvösséged javára válik. Csak menj tovább, ne állj meg, hogy elnyerd a dicsőség hervadhatatlan koszorúját! (1Pét 5,4)